Nemrég (pontosan két napja) fejeztem be ezt a könyvet. Amikor először rátaláltam azt hittem, hogy valami tinikről szóló nyűglődéses könyv lesz. De szerencsére tévedtem. Már az eleje megfogott, ugyan is régebben én is gondolkodtam egy hasonló témájú könyvön és ebben a könyvben valamennyire megvalósultak az én elképzeléseim is, de persze nem minden. 
A sztori lényegében annyi, hogy egy fiatal tehetséges srác hátrahagyja az eddigi életét és szerelmét, hogy új életet kezdjen és azt csinálja amit valójában mindig is akart. Tehát zenész lett. Azonban még tíz év elteltével is hiányzik neki egykori barátnője és persze a barátait sem fejeti el. Pont, hogy egy barátja miatt tér vissza abba a városba ahonnan elmenekült. Úgy összecsapva a sztori ennyi: A srác barátja meghal, ezért a srác kénytelen miatta visszatérni régi lakhelyére ahol összefut ex barátnőjével (akivel amúgy csúnyán szakított) és annak fiával akiről kiderül, hogy a főhősünk (tehát Liam) fia. Liam persze kiakad és próbálja helyrehozni az elcseszett lehetőséget a fiánál és ex barátnőjénél, igyekszik jó apja lenni a kis srácnak. De nem könnyíti meg a dolgát az egykori "barátja" Nick, aki idő közben eljegyezte az ex barátnőjét és persze egy szükséges gonosz szereplő is rendesen keresztbe tesz neki, aki nem más mint a belé zúgott menedzsere Sam (amúgy ő egy nő). 
Mindig próbáltam kerülni az ilyen fajta történeteket ami már inkább a felnőttek életét meséli el. De az írónő szerencsére egyáltalán nem úgy írta meg a könyvet mintha két harminc éves szereplőről szólna. Ha nem lenne a sztoriban Liam-nek és Jojo-nak (Josephine) egy fia, azt hinném, hogy egy fiatal húszas pár civakodását olvasnám. Más könyvnél ez idegesítene, példának itt van az amikor az egyik könyvben olvastam egy harmincas pár (valamelyik 50 árnyalathoz hasonló könyvben) sms beszélgetéseit amiben a srác képes volt úgy rövidíteni mint: naon. Azt hiszem arról a könyvről már írtam nektek.
Hát szerencsére ebben a könyvben ilyen dolgokkal nem futottam össze. Tulajdonképpen ez az a típusú könyv amibe pár hónap után is szívesen bele olvasgatok a kedvenc részeimbe. 
Mondjuk azt nagyon is hiányoltam belőle, hogy szinte be sem mutatta a könyv írója Liam külsejét. Azt persze megtudhatjuk a könyvből, hogy tetoválásai vannak, meg jó teste és kék szeme. De ilyesmit mint, hogy hajszín meg egyéb apróságok, hát az kimaradt (nem mintha képzeletben nem az álom pasimat láttam volna Liam helyén). Mondjuk Jojo külsejére is csak később világított rá az írónő, de nekem leginkább úgy is Liam volt az érdekesebb. :D 
Na mindegy. Ettől függetlenül a könyv nagyon jó volt. :) Csak ajánlani tudom nektek. Remélem mindenkinek annyira tetszeni fog mint nekem. ;)