Buongiorno...2013.11.02. 10:47, Alexy
Eddig hanyagoltam az írást, mert amikor kedvem támadt hozzá, akkor épp nem volt közelben a gépem. Amikor meg már előttem volt a laptop semmi nem jutott az eszembe amit leírhatnék. Most is pont így vagyok ezzel, de igyekszem össze szedni a gondolataim. :D
Hogy mi történt eddig és mit csináltam a szünetben? Legutóbb arról írtam, hogy a barátnőm felutazik vidékről hozzám. Hát ezen már régen túl vagyok. Tulajdonképpen az együtt töltött időt beszélgetéssel és egy kis mászkálással töltöttük. Mondjuk még mielőtt kimentem volna érte a buszállomásra elmentem az unokatesómmal a moziba ahol megnéztük a Vérmeséket, azután, hogy teljen az idő, fagyiztunk egyet, meg ettünk egy-egy szelet pizzát és mire megjött a barátnőm a keresztanyám kivitt minket a buszállomáshoz, hogy felszedjük a barátnőm. Miután a barátnőm lecuccolt eldöntöttük, hogy beugrunk az egyik közeli pláza féleségbe (írnám, hogy pláza de valamiért olyan idegen tőlem ez a szó), ott beszereztünk pár új körömlakkot meg mászkáltunk össze vissza. A végén viszont kikötöttünk a Tescoban és bevásároltunk estére. Vettünk chipset, gumicukrot, meg azt a kemény kukoricás valamit és egy-egy citromos meg görögdinnyés Bacardi breezert. Az az egy nap nagyon gyorsan elment, másnap már ment is haza a barátnőm azzal a sráccal akivel pár hónapja szakított most meg két percet nem bírnak ki egymás nélkül (megjegyezném, hogy csúnya egy szakítás volt).
Ezek után rám maradt a takarítás a szobámban, mert ugye minden ilyen csajos este/nap után kész katasztrófa sújtotta terület a szobám. Szóval egy napom a pihenéssel ment el. A következő nap már mentem az unokatesóimmal és a keresztanyámmal Visegrádra bobozni. Hát jól megszívtuk, hogy magunkkal vittük az 9 éves unokatesóm barátját. Ki gondolta volna, hogy az út annyira felrázza a gyomrát, hogy amint leparkolunk azonnal kidobja a kocsiba a róka bőrt? :D Én ugyan nem. De végül is megtudtam, hogy a kis srác minden autós úton legalább egyszer berókázik az autóba. Képzelhetitek mennyire örült a keresztanyám amikor egy szó nélkül okádni kezdett a kis srác. Az egész pulcsija olyan lett meg a kocsi ülés is. Szóval míg a keresztanyám a kocsit takarította (amennyire ki tudta takarítani egy parkolóban) addig én kaptam azt a feladatot, hogy a 3 éves unokatesómat cipelve (amúgy nem olyan nehéz) és a két 9 éves kis srácot vezetve elkísérjem a bob pálya mosdójába őket. Miután a kis srác megmosakodott már húztunk is bobozni. :D
Hát a hazafelé vezető út sem volt épp könnyű. A kis srác vagy háromszor behány még a kocsiba. De szerencsére a keresztanyám előre bekészített neki egy zacskót. De még így is rám jött a rosszullét ahogy halottam hátulról a félreismerhetetlen rókázás hangját. Ezentúl kétszer is meggondolom, hogy beüljek-e a kocsiba amikor Patrik is velünk jön. :D
Ezután apám felhívott, hogy pénteken levinne a nagyszüleimhez vidékre amire rá is bólintottam. Szóval tegnap leutaztam apámmal meg az új családjával vidékre. -.- De erről majd a következő bejegyzésben. :)
|